2020. december 29., kedd
Bartolomeo Bettera (1639 - 1688 után)- Csendélet hangszerekkel: brácsa, hegedű, cselló és különféle lantok, földgömbbel és klasszikus irodalmi könyvekkel (A Still Life with Musical Instuments including a Viola, a Violin, a Cello and a Selection of Lutes, along with a Globe and Tomes of classical Literature), 17. század
Nicolas Lancret (1690 - 1743) - A hinta (The Swing)
 |
| Nicolas Lancret (1690 - 1743) - A hinta (The Swing) |
René Archille Rousseau-Decelle - Longchamp Paddock, 1910.
 |
| René Archille Rousseau-Decelle - Longchamp Paddock, 1910. |
Ezzel a munkájával Rousseau-Decelle a Bois to Boulogne határán lévő versenypályára kalauzol el minket. A 20. század fordulóján egy versenypályán eltöltött nap modern kikapcsolódásnak számított, ám egyszerre volt a növekvő magas társadalmi osztály számára újabb lehetőség a látásra és a láthatóságra, hogy megmutathassák színpompás és kidolgozott ruhatáruk darabjait és esetleg köthessenek egy barátságos fogadást barátaikkal és új ismerőseikkel. A Párizs szívében lévő Longchampi pálya azt a típusú látványosságot nyújtotta a festőnek, aminek ábrázolásában jártas volt.
Rousseau-Decelle nem az első modern francia művész volt, akit elvarázsolt a versenypálya: Edouard Manet és Edgar Degas is sok időt töltött a Longchampon vázlatkészítéssel az 1860-as évek végén, magukba szívták a nyüzsgő tömeg és az elegáns résztvevők atmoszféráját, akik legalább annyi, ha nem több, figyelmet kaptak mint maga a verseny. A tömeg a fő látványosság a képen, a szemlélő figyelmét különösképp a túlméretezett virágos kalapos és ragyogó, színes ruhájú nőkre irányítja, valamint a három gyerek csoportjára a festmény közép-hátterében, akik elmélyedt elragadtatásban csodálják a modern találmányt: a fényképezőgépet. A pettyezett napfény a talajon a szemet egyik csoportról a másikra vezeti, fokozatosan a háttérbe mozdulva, míg a szemlélő megpillantja a tényleges játékosait ennek a művészi darabnak, a lovakat zsokéikkal. A középpontot gondosan elhelyezett elegáns, kifogástalanul feketébe öltözött férfiak alakjai szakítják meg, - egy baloldalon, egy középen és egy jobboldalon - visszafogott horgonyként szolgálva a szín és fény óceánjában.
Claude Monet - Ventimiglia látképe (View of Ventimiglia), 1884
 |
| Claude Monet - Ventimiglia látképe (View of Ventimiglia), 1884 |
A napsütötte Ventimiglia városát láthatjuk a Földközi-tengeren, az olasz-francia határ közelében. A kép a festői szépségű olasz nyaralóhelyen, Bordighera közelében készült, Monet szálláshelyén. Az északi művésznek nehézséget okozott a déli ragyogó fény megfestése. Monet tudta, hogy a színek, melyekre szüksége lett volna - 'gyémántok és drágakövek palettája a kékek és rózsaszínek miatt' - megdöbbentette volna a nézőt. Leveleiben társának, Alice-nak így ír erről az időszakról: "Agyondolgoztatom magam naponta hat festménnyel. Megnehezítem saját helyzetem, mert még mindig nem sikerült megragadnom ennek a tájnak a színét; vannak pillanatok amikor elborzadok a színektől melyeket használnom kell."
Pierre -Auguste Renoir - Lányok a zongoránál (Girls at the Piano), 1892.
 |
| Pierre-Auguste Renoir - Lányok a zongoránál (Girls at the Piano), 1892. |
John Atkinson Grimshaw - Holdfényes séta (A Moonlit walk), 1882.
 |
| John Atkinson Grimshaw - Holdfényes séta (A Moonlit walk), 1882. |
Walter Gay - 18.századi szalon (A 18th century salon), 1920.
 |
| Walter Gay - 18.századi szalon (A 18th century salon), 1920. |
August Haake (1889 - 1915) - Csendélet tearózsákkal (Still life with tearoses)
 |
| August Haake (1889 - 1915) - Csendélet tearózsákkal (Still life with tearoses) |
2020. december 26., szombat
Macskák és művészek 1.
Henriette Ronner-Knip (1821 -1909) holland festő volt, leginkább romantikus stílusú, állatokat ábrázoló alkotásairól ismert. 1821-ben született Amszterdamban, édesapjától tanult festészetet, majd autodidakta módon képezte magát tovább. Első alkotását 16 éves korában vásárolták meg. Eleinte leginkább farmok, tájak, erdők és háziállatok inspirálták műveit, majd később szinte csak macskák voltak a vásznán.
Kb. 1845-ben Európa több királyi családja számára is készített festményeket, amelyek többnyire vadászkutyákat ábrázoltak erdei, vagy vidéki tájakon. A festőnő népszerűsége sokat nőtt ezeknek a felkéréseknek köszönhetően.
 |
1850-ben férjhez ment Feico Ronnerhez, és Brüsszelbe költöztek. Ezután kezdett szinte teljesen csak macskákra összpontosítani, ugyanis örökbe fogadott egyet. Ahogy a macskák lettek az új modelljei, elkezdte tanulmányozni a mozgásukat, élénkségüket, kifejezéseiket, melyeket nagyon élethűen ábrázolt a vásznon. 1870 után alkotta meg leghíresebb műveit, melyek hosszú szőrű, játékos, vagy alvó macskákat ábrázolnak polgári, idilli környezetben. Ebben az időben egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a macskatartás a középosztálybeli városi otthonokban.
Későbbi években egy nagy kertes házban élt, ahol kutyákat, macskákat és papagájokat tartott, akik egyben modelljei is voltak. Hat gyermeke született, közülük ketten anyjukhoz hasonlóan művészek lettek, gyakran tartottak kiállításokat együtt. Az első nő volt aki tagja lehetett az Arti et Amicitiae művészegyletnek. Több elismerést is kapott élete során.
 |
| Macska a kiscicáival. |
 |
| Alvó macska. |
 |
| Két kismacska. |
 |
| A festőiskola |
 |
| Gitárlecke I. |
 |
| Gitárlecke II. |
 |
| A világjárók, 1883. |
 |
| Teadélután. |
 |
| Elégedett dorombolás. |
 |
| Kismacskák játék közben. |
 |
| Kismacskák és masnik. |
 |
| Családi élet. |
 |
| Elégedettség. |
 |
| Macska párnán. |
 |
| Kismacska gombolyaggal. |
 |
| Egy boldog család. |
 |
| Anyamacska és két cicája a konyhában. |
 |
| Egy büszke anya. |
 |
| Zenés közjáték. |
 |
| Két kismacska. |
 |
| A zongoralecke, 1885. |
 |
| Macska szunyókálás. |
 |
| A fiatal művész. |
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)