 |
| John William Waterhouse - Hylas és a nimfák (Hylas and the Nymphs), 1896 |
A festmény a görög és római mitológiában szereplő egyik legendát ábrázolja, melyben Hylast najádok (vízi nimfák) ragadták el magukkal miközben az ifjú ivóvízért ment a tóhoz.
Hylas Theiodamas király fia volt. Miután Héraklész megölte Hylas apját, társává fogadta őt, és magával vitte az argonauták kalandjára megszerezni az aranygyapjút. Az utazás során elküldték, hogy találjon friss vizet. Egy tóra bukkant, melyben nimfák éltek, akiknek annyira megtetszett a fiatal Hylas, hogy magukhoz húzták a vízbe. Héraklész egész este kereste, ám hiába: a kaland után a fiatalembernek nyoma veszett.
A festményen Hylas klasszikus öltözéket visel: kék tunikát piros selyemövvel, kezében széles nyakú vizeskancsó. A tó mellé térdel a buja, zöld növényekkel tarkított tisztáson, a hét fiatal vízi nimfa felé nyúl, akik a tündérrózsával borított tóból emelkednek ki. Mezítelenek, alabástrom bőrük világít a sötét, de tiszta vízben, vörösbarna hajukba sárga és fehér virágokat tűztek. Nagyon hasonlítanak egymásra, lehetséges, hogy ugyanarról a két modellről mintázta őket a művész.
Hylast a vízhez csalogatták, ahonnan nem tért vissza. Az egyik nimfa fogja könyökét és csuklóját, a másik a tunikáját húzza, a harmadik nimfa gyöngyöket tart kezében. Hylas arca árnyékos, épphogy látható, a nimfáké viszont tisztán látható, ahogy az ifjúra néznek.
Hylas története több brit művészt is megihletett a 19. században és a 20. század elején. A festmény a Manchester Art Gallery tulajdona lett 1896-ban, majd a Királyi Akadémia (Royal Academy) állította ki 1897-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése