 |
| Henry Moore - Szeles nap (A Breezy Day), 1887 olaj, vászon, 90.5 x 155 cm, Lady Lever Art Gallery |
2022. június 6., hétfő
Henry Moore - Szeles nap (A Breezy Day), 1887
Claude Monet - Nők a kertben (Women in the Garden), kb. 1866
 |
| Claude Monet - Nők a kertben (Women in the Garden), kb. 1866 olaj, vászon, 255 x 205 cm, Musée d'Orsay |
1866-ban Claude Monet elkezdett egy hatalmas képet festeni Párizs külvárosában bérelt háza kertjében. Több kihívással is szembekerült: a szabad ég alatt festett, ezért a vásznat egy tárcsa segítségével az árokba kellett süllyeszteni, hogy a kompozíció felső részén is tudjon dolgozni, nézőpontja változtatása nélkül. Célja az volt, hogy azt a benyomást keltve illessze bele a tájba az alakokat, mintha a levegő és a fény mozogna körülöttük. Monet ezt úgy oldotta meg, hogy lombokon átszűrődő árnyékokat, színes fényt, napfényfoltokat festett, és halvány tükröződéseket. Emile Zola így ír: "A nap egyenesen a vakító fehér szoknyákra esett; a fa meleg árnyéka kivágott egy nagy szürke darabot az ösvényekből és a napsütötte ruhákból. A legkülönösebb hatás amit el lehet képzelni."
Az arcokat homályosan hagyta, így nem nevezhetők portrénak. Camille, a művész társa állt (illetve ült) modellt a három nőalakhoz. Monet ügyesen adja vissza a ruhák fehérségét, szilárdan rögzítve a kompozíció struktúrájába - zöldek és barnák szimfóniája - melyet a középpontban lévő fa és ösvény biztosít. A műteremben befejezett festményt az 1867-es Szalon zsűrije elutasította, hiányolták a témát és a narratívát, emellett helytelenítették a szabad szemmel látható ecsetvonásokat, ugyanis ez a nemtörődömség és befejezetlenség jelének számított. Az egyik zsűritag szerint "Túl sok fiatalember nem gondol másra, csak hogy ezt a förtelmes irányt folytassa. Itt az ideje megvédeni őket, és megmenteni a művészetet!"
Thomas Gainsborough - Tengerparti táj juhásszal és nyájával (Coastal Landscape with a Shepherd and His Flock), 1783 és 1784 között
 |
| Thomas Gainsborough - Tengerparti táj juhásszal és nyájával (Coastal Landscape with a Shepherd and His Flock), 1783 és 1784 között olaj, vászon, 63.5 x 76.2 cm, Yale Center for British Art |
Xie Shichen - Felhők és hullámok Wu Gorge-nál (Clouds and Waves at the Wu Gorge) kb. 1547
 |
| Xie Shichen - Felhők és hullámok Wu Gorge-nál (Clouds and Waves at the Wu Gorge) kb. 1547 Hanging scroll, ink and light color on paper, 243.1 x 90 cm, The Cleveland Museum of Art |
A drámai tájkompozíciót valószínűleg 1547-ben festette Xie Shichen, miután visszatért utazásáról, melynek során Kína különféle tartományaiba látogatott el, többek között Szecsuánba és vitorlázott a Jangcén. A kompozíció egy magas nézőpontból nyújt betekintést a Wu Gorge-ra, ahol hömpölygő hullámok vesztélyeztetnek egy hajót. A táj méretei és kompozíciója, melyet Szecsuán fenséges hegyi jelenetei inspiráltak, valamint Xie lendületes ecsetkezelése rendkívüli.
Claude-Joseph Vernet - Szélcsend a mediterrán kikötőnél (Calm at a Mediterranean Port), 1770
 |
| Claude-Joseph Vernet - Szélcsend a mediterrán kikötőnél (Calm at a Mediterranean Port), 1770 olaj, vászon, 113 × 145.7 cm, The Getty Center Los Angeles |
Zseniális részletességgel festette meg Vernet a gyönyörű időt és a különféle tevékenységeket a tengeren. Halászok tisztítják a napi fogást a kőmólón, míg néhány ember beszélget a közelben, egyikük az öbölben úszó nagy hajóra mutat. Eközben egy férfi üldögél pipázva, a dohány vörösen izzik. Egy gomolyfelhő, talán egy távoli vihar foszlánya, tornyosul a lenyugvó naptól balra. A sárga, narancs és vörös meleg árnyalatai dominálnak, megjelenítve a fényes nap utáni homályos napnyugtát. A képen Vernet egy tökéletesen békés jelenetet ábrázol, mely éles kontrasztban áll párjával A vihar egy mediterrán partonnal (A Storm on a Mediterranean Coast). Együtt megtekintve, a két munka egyfelől a természet jóindulatát, másfelől a dühét mutatja be. Via
Claude-Joseph Vernet - Tengerpart (A Sea-Shore), 1776
 |
| Claude-Joseph Vernet - Tengerpart (A Sea-Shore), 1776 olaj rézen, 62.2 × 85.1 cm, The National Gallery, Washington |
Két divatosan öltözött hölgyet kísér a tengerpartra egy magyar huszár, aki a kikötőbe éppen beérkező nagy hajóra, vagy a kagylót gyűjtő nőkre hívja fel figyelmüket. A hölgyeket két szerényebb ruhákat viselő nő követi, egyikük úgy tűnik vigasztalja a másikat, és egy sötét bőrű, turbánt viselő mór. Amint az többi festményén is megszokott, számos más alak is látható a távolban, sőt még a háromárbocos hajón is a horizonton. Ennek ellenére a kép fő témája az atmoszférikus fény, levegő, felhő és víz különféle hatásai. A kikötői látkép képzeletbeli, de a világítótorony lazán Vernet 1750-es Nápolyt ábrázoló rajzán alapszik.
Claude Monet - A tenger Pourville-nál, (The Sea at Pourville), 1882
 |
| Claude Monet - A tenger Pourville-nál, (The Sea at Pourville), 1882 olaj, vászon, 60x100cm Columbus Museum of Art |
Claude Monet - A tenger Le Havrenál (The Sea at Le Havre) 1868
 |
| Claude Monet - A tenger Le Havrenál (The Sea at Le Havre) 1868 oil on canvas, 60 x 81.6 cm Carnegie Museum of Art |
Claude Monet- A művész kertje Argenteuilban (The Artist’s Garden in Argenteuil), 1873
 |
| Claude Monet - A művész kertje Argenteuilban (The Artist’s Garden in Argenteuil), 1873 oil on canvas, 61 x 82.5 cm, National Gallery of Art, Washington |
Claude Monet - Camille Monet kerti padon (Camille Monet on a Garden Bench), 1873
 |
| Claude Monet - Camille Monet kerti padon (Camille Monet on a Garden Bench), 1873 olaj, vászon, 60.6 x 80.3 cm, The Metropolitan Museum of Art |
Monet felesége, Camille Doncieux könnyedén felismerhető, éppúgy mint a muskátlihalmok a pár házának kertjében Argenteuil-ban. Ugyanez igaz ruházatára: a bársony és damaszt öltözék hasonlít 1873. tavaszi divatjához, amint azt a La Mode Illustré divatmagazin márciusi számában bemutatták. Kevésbé egyértelmű a rejtélyes jelenet természete. A kép Camille apja halálának évében készült, szomorúságát táviratozza meg éppen, miközben egy jegyzetet tart kesztyűs kezében. A kalapos úriember a pár szomszédjaként lett később azonosítva, talán átment a Monet családhoz, hogy részvétet nyilvánítson egy virágcsokorral. Via
Cicely Mary Barker- Makk tündér (Acorn Fairy) kb. 1927
 |
| Cicely Mary Barker - Makk tündér (Acorn Fairy) kb. 1927, illusztráció a Virágtündérek (Flower Fairies) (1923) könyvből. |
Christine Løvmand - Virágdarab (Blomsterstykke), 1841
.jpg) |
| Christine Løvmand - Virágdarab (Blomsterstykke), 1841 oil on canvas, 46 x 58 cm, Statens Museum for Kunst |
Gyerekként, Løvmand beteg édesanyjának segített vigyázni a család öt gyermekére. Amikor apja 1826-ban meghalt, elhatározta, hogy keményen fog dolgozni, hogy támogathassa családját. 1824-től Christine és testvére Frederikke festő- és rajzleckékre kezdtek járni Johannes Ludvig Camradt-hoz, majd 1827-ben, a nővérek munkáit kiállították a Charlottenborg Tavaszi Kiállításon. 1831-től 1834-ig a művész Christoffer Wilhelm Eckersberg tanítványa volt. Az órákat vasárnaponként tartották, valószínűleg azért, mert a professzor nem vehette be osztályába a férfi diákjai közé. Christine Løvmand kevés dán női festők egyike volt. Kedvelt témái közé a virágok és gyümölcsök tartoztak. Via
Charles-Francois Daubigny - Reggel (The morning), 1858
 |
| Charles-Francois Daubigny - Reggel (The morning), 1858 olaj, vásznon, 30 cm x 48 cm, Ermitázs, Szentpétervár |
Charles-Francois Daubigny - Tavaszi táj (Spring Landscape), 1863
 |
| Charles-Francois Daubigny - Tavaszi táj (Spring Landscape), 1863 olaj, vászon, 240 x 133 cm, Nationalgalerie, Staatliche Museen zu Berlin |
Ahogy néhány évvel később Monet, Daubigny is saját műterem hajóján az Oise és a Szajna folyón utazgatva kereste a motívumokat. A folyóról festett képei gyakran panorámaszerűek, a művész szerette még a nagy festményeit is a szabad ég alatt befejezni; emellett így élőbb benyomást keltenek, mint a barbizoni festők legtöbb munkája. Az impresszionisták nagyra becsülték, előfutáruknak tartották, ő viszonzásként pedig a Szalon zsűritagjaként védelmébe vette munkáikat. Via
Carl Larsson - Brita a rajzoló szobában (Brita in the Drawing Room), 1910
 |
| Carl Larsson - Brita a rajzoló szobában (Brita in the Drawing Room), 1910 |
A portré 1910-ben készült Britáról, a művész 17 éves lányáról. Larsson szeretetteljesen ábrázolta a 19.- 20. századi Svédország otthoni életét. 1877-ben Párizsba költözött, ahol tagja lett a külvárosi skandináv művészkolóniának. Ott találkozott leendő feleségével, a művész és lakberendező Karin Bergoo-val. A hölgy apja a párnak ajándékozott egy kis házat, Littla Hyttnas-t Sundbornban Svédországban, melyet maguk rendezhettek be és dekorálhattak művészi ízlésük szerint.
Camille Pissarro - A Montmartre sugárút téli reggelen (Boulevard Montmartre on a Winter Morning), 1897
 |
| Camille Pissarro - A Montmartre sugárút téli reggelen (Boulevard Montmartre on a Winter Morning), 1897 olaj, vászon, 64.8 x 81.3 cm, The Metropolitan Museum of Art |
Miután hat évet vidéken élt Éragny-ban, Pissarro visszatért Párizsba, ahol több sorozatot festett a grands boulevards-ról. 1897-ben a Grand Hotel de Russie-ben lévő szobájából tanulmányozván a látképet elcsodálkozott, hogy "a sugárutat teljes hosszában láthatta" majdnem "madártávlatból a lovaskocsikat, omnibuszokat, embereket nagy fák és épületek között". Februártól áprilisig megörökítette a városi élet látványát, amint az ablakából kibontakozott.
Walter Hunt - Bébik az erdőben (Babes in the woods), 1893
 |
| Walter Hunt - Bébik az erdőben (Babes in the woods), 1893 olaj, vászon, 53 x 101 cm Sunderland Museum & Winter Gardens |
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)