![]() |
| Julius Paulsen - Késő nyári este (Late Summer Night), 1899 olaj, vászon, 62 cm (24.4 in) x 92.5 cm (36.4 in) National Museum of Art, Architecture and Design, Oslo |
![]() |
| Julius Paulsen - Késő nyári este (Late Summer Night), 1899 olaj, vászon, 62 cm (24.4 in) x 92.5 cm (36.4 in) National Museum of Art, Architecture and Design, Oslo |
![]() |
| Krishna és Radha, 1750 körül Kishangarh, Rajasthan Philadelphia Museum of Art |
Krishna bételdiót ajánl fel szeretett kedvesének, Radha-nak és gyengéden átöleli ebben a szokatlanul nagyméretű kompozícióban. Egyesülésük leggyakrabban a földi világ (Radha) és az isteni (Krishna) összekapcsolódás metafóriájaként értelmeződik. Annak ellenére hogy Krishna tehénpásztor és Radha egy falusi asszony, itt mégis értékes ékszereket és díszes ruhákat viselnek. Ékeik - a Radha homlokán lévő virágtól kezdve Krishna ruhája alatt látszódó bokaláncig - királyi státuszba emeli őket, utal szerelmi kapcsolatukra és kihangsúlyozza isteni identitásukat. via
![]() |
| Carl Gustav Carus - Holdfényes táj (Moonlit landscape), 1859 olaj, vászon, 30 cm (11.8 in) x 41.5 cm (16.3 in) Staatliche Kunstsammlungen Dresden |
![]() |
| Pierre-Auguste Renoir - Csendélet barackokkal (Still Life with Peaches), 1881 olaj, vászon, 21 x 25 1/2 in. (53.3 x 64.8 cm) The Metropolitan Museum of Art |
![]() |
| Aszkéta hercegnő kígyókkal a vadonban. Asavari Ragini a Ragamalából (Ascetic Princess with Snakes in a Wilderness Asavari Ragini, from a Ragamala), 1650 Rajasthan, Rajput királyság 25.8 x 18.2 cm (10 3/16 x 7 3/16 in.) Cleveland Museum of Art |
Az indiai költészet és irodalom gyakran megörökített témájában a hercegnő elmenekült a királyi udvarból hogy egyedül éljen egy erdei szigeten. Levelekből és kúszónövényekből ügyesen szoknyát és kunyhót készített magának. A nélkülözéseket elszenvedve és a jógikus önfegyelmet gyakorolva elérte a békés kommunikáció képességét a vízi kígyókkal, akik misztikus módon vonzódnak hozzá. Más ábrázolásokon táncával vagy zenével bűvöli el a kígyókat. A női alak Asavari Raginiként egy női zenei mód (Ragini) megszemélyesítője is egyben.
![]() |
| Charles Victor Guilloux (1866-1946) - Folyópart (Bord de la rivière), 1897 olaj, karton, 23.3 x 41 cm Magángyűjtemény |
![]() |
| Karl Wilhelm Diefenbach (1851 -1913) - Kérdés a csillagokhoz (Asking The Stars ), 1895 olaj, vászon, 60 cm (23.6 in) 45 cm (17.7 in) Magángyűjtemény |
![]() |
| Arthur Rackham - Undine, 1909 illusztráció, 3. fejezet |
Az európai mitológiából eredő történet sok hasonlóságot mutat a Kis Hableány című mesével. A képen látható illusztráció Friedrich de la Motte Fouqué 1811-es novellájához készült, mely a német romantika egyik gyöngyszeme. A teljes könyv és történet ezen a linken megcsodálható.
![]() |
| Arthur Rackham - "A Hold akár egy Mennyben hajlított ezüstnyíl" ("The Moon Like to a Silver Bow New-Bent in Heaven"), 1907 illusztráció a Szentivánéji Álomhoz (1911) tinta és akvarell, papíron, 26 x 19 cm |
Ez a rajz a 70 illusztráció egyike, melyek William Heinemann 1911-es Szentivánéji Álom kiadásához készültek. Rackham 1908-ban állította ki őket a londoni Leicester Galériában.
"A négy nap gyorsan elmerül az éjben,
a négy éj gyorsan tovaálmodja az időt;
és akkor a hold, akár egy mennyben hajlított ezüst íj
köszöntheti ünnepségünk éjszakáját."
"Four days will quickly sleep themselves in night;
Four nights will quickly dream away the time;
And then the moon, like to a silver bow
New-bent in heaven, shall behold the night Of our solemnities."
![]() |
| Arkhip Kuindzhi - Újhold és naplemente (Crescent moon at sunset), 1890-es évek olaj, papír, kartonra fektetve, 32 cm (12.5 in) x 20.3 cm (7.9 in) Russian Museum |
![]() |
| Anton Einsle (1801-1871) - Egy hölgy portréja (Portrait of a Lady) olaj, vászon, 70.5 cm (27.7 in) x 59.5 cm (23.4 in) |
![]() |
| Részlet |
![]() |
| Anna Ancher - Aratók (Harvesters), 1905 olaj, vászon, 56.2 x 43.4 cm Skagen Museum |
Anna Ancher aratás témájú képein a munkások szinte kézzelfoghatóan jelen vannak. A kasza mindig a férfi kezében látható, mely nem csupán a Halált szimbolizálja, hanem egyszerre az aratómunkák hagyományos munkamegosztásának jelképe. A női munkák általában meghatározott eszközökhöz kapcsolódtak és eszerint is oszlottak el. A festő számos olajvázlatán és befejezett festményén jelenítette meg a kompozíciót, mely szigorúan a képfelszín perspektívája köré épül. A vásznak két, szinte egyenlő félre osztódnak, melyeket csak az aratómunkások mozgása szakít meg.
Az aratást ábrázoló képek kompozíciója szinte fríz-szerű, a kukorica és az ég szinte teljesen egyenlő felosztása különleges eleme Anna Ancher festményeinek. Mindemellett intenzíven dolgozott a fény és árnyék hatásain, valamint a kék és sárga komplementer kontrasztrokon. Az egyik alkotásán az aratók mögött fény ragyog, miközben a nap az előtér bal oldaláról megvilágítja a kukoricamezőt és az alakokat. via
![]() |
| Amrita Sher Gil - Három lány (Group of Three girls), 1935 olaj, vászon, 92.5 cm × 66.6 cm (36.4 in × 26.2 in) National Gallery of Modern Art, Új-Delhi |
A képen érződik a francia festő, Paul Gaugin hatása, és Amrita művészeti stílusának elmozdulása a Párizsban tanult akadémikus és realista ábrázolásmódból a modernebb kompozíciók felé, ahol a színek és vonalak kiemelkedő szerepet kapnak. A képen a lányok környezetét nem látjuk. Ám a szituáció egyértelműen érződik arckifejezésükből, testbeszédükből és a színek tehetséges alkalmazásából.
A három nő kontemplatívnak, melankolikusnak tűnik és egyszerre beletörődöttnek elkerülhetetlen sorsukba: nőnek lenni egy maszkulin és elnyomó társadalmi rendszerben.
Sher-Gil így jellemzi érzéseit miután először érkezett Indiába: "Felismertem igazi művészi küldetésem hogy az indiaiak életét, és leginkább a szegényekét képeken keresztül értelmezzem; hogy megfessem a végtelen behódolás és türelem csendes képeit. Hogy reprodukáljam azt a benyomást, melyet azok a szomorú szemek tettek rám." via
![]() |
| Alfred Augustus Glendening Jr. - Sziklás parton pihenő sellő (A Sea Maiden Resting on a Rocky Shore), 1897 akvarell, 75 x 50cm (29 1/2 x 19 11/16 in) Magángyűjtemény |
![]() |
| Albrecht Dürer - Fiatal nyúl (Young Hare), 1502 akvarell és gouache, papír 25.1 cm × 22.6 cm (9.9 in × 8.9 in) Albertina, Bécs |
Dürer a legkorábbi természettanulmányokat készítő művészek közé tartozott. Valószínűleg részben kitömött modellről, és részben vadnyulak alapos megfigyelése alapján hozta létre alkotását, de még elképzelhetőbb, hogy saját nyulát láthatjuk, ugyanis egy történet szerint Dürer megmentett egy nyulat az 1502-es árvízben a fulladástól, majd hazavitte nürnbergi műtermébe. Az akvarell széles körben népszerűségre tett szert, számos reprodukció készült belőle és különböző ajándék-, használati- és dísztárgyak ékévé vált. A tanulmány fontos eleme és újdonsága az állat aprólékosan részletes, élethű ábrázolása. A nyúl szőrét finom árnyalatokban ábrázolja változatos ecsetvonásokkal. Szinte minden egyes szőrszálat láthatunk, szemében egy ablak tükröződik vissza.
A művész először akvarellt alkalmazott melyre gouache réteget vitt fel, majd számos hosszabb-rövidebb apró vonalat festett, az állat testén lévő szőrök elhelyezkedésétől függően. Végül hozzáadta a fehér kiemeléseket és az árnyékot, mely erősíti a nyúl háromdimenziós megjelenését.
![]() |
| Alanson Fisher - Harriet Beecher Stowe, 1853 olaj, vászon, 86.4 x 68.6 National Portrait Gallery, Washington |
Az 1850-es "szökevény rabszolgatörvényre" válaszként született meg Harriet Beecher Stowe regénye mellyel célja a rabszolgaság valódi bemutatása volt "mint minden abúzus esszenciája". Az eredmény a Tamás bátya kunyhója című bestseller könyv lett, mely annyira megváltoztatta a rabszolgasághoz való társadalmi hozzáállást, hogy "az amerikai történelem egyik leghíresebb meggyőzési kísérleteként" jellemezték.
Először a National Era című újságban lehetett elolvasni, majd 1852-től már könyv formátumban is. A nyomtatás első évében már több mint 300.000 példányban kelt el. Nemzetközi sikerként hozzájárult a jobbágyság eltörléséhez Oroszországban az ottani 1857-es megjelenést követően, és erősítette Britanniát abban hogy tagadja meg a konföderáció elismerését a polgárháború idején. 1853-ban egy manhattani színháztulajdonos színpadra vitte a művet. Tisztában volt az írónő népszerűségével, ezért megrendelte ezt a portrét, mely egy ideig a színházban volt megtekinthető. via
![]() |
| Részlet |