A képen Mandzsusrí bodhiszattvát láthatjuk. Neve a szanszkrit nyelvben
"Aki nemes és jóindulatú"-t jelent. A legtöbbször fiatal férfiként ábrázolják aki néha oroszlánon ül, mely kifejezi nemes és félelem nélküli természetét, és azt is szimbolizálja, hogy a bölcsesség megfékezi és szelídíti az elmét, mely folyamat hasonló egy vad oroszlán megnyugtatásához és meglovagolásához. A buddhista irodalomban legelőször a mahájána szútrákban tűnik fel, különösen a
Lótusz Szútrában és
Pradzsnyá Páramitá Szútra gyűjteményben, melyben a
Szív és Gyémánt szútra is megtalálható. Mandzsusrí a kínai buddhizmus négy nagy bodhiszattvájának egyike (a másik három:
Ksitigarbha, Avalókitésvara és Szamantabhadra). Mivel a történelmi Buddha vándorló szerzetesi életmódja előtt eredetileg hercegként élt, a bodhiszattvákat is hercegként ábrázolják. A szobor éles vonásai, kedves arckifejezése és az apró részletek tipikusan jellemzőek az 1400-as évek nepáli alkotásokra.
Felemelt jobb kezében kardot tart, mely akár a bölcsesség - ami nem tudás, fogalom, hanem minden tapasztalaton túli-, metaforikusan keresztülvágja és legyőzi a tudatlanságot. A lenti hátsó bal kezében lévő íjhoz egykor talán húr is tartozott és az a nyíl sem látható melyet alsó jobb kezében tartott. A nyilak gyakran mantrákat vagy szótagsorokat szimbolizáltak, melyek segítenek az elme összpontosításának erősítésében és rakétákként elpusztítják a negativitást és szenvedést. A leengedett bal kezének tartása (mudra) a buddhista tanítások átadását szimbolizálja. A bal könyökből kiemelkedő lótuszszár eredetileg szútrákkal teli könyvtartóként funkcionált.
A szobor meditációs jóga pózban ül. A jóga központi fontosságú a tantrikus buddhizmusban, mert a magas szintű gyakorlók képesek már olyan fokban fegyelmezni a testet, hogy az elme természetesen alkalmazkodik hozzá.
1. 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése