Mori Sosen - Sárkány és felhők (Dragon and Clouds), 19. század eleje

 

Mori Sosen - Sárkány és felhők (Dragon and Clouds), 19. század eleje
tekercskép, tinta, selyem
Museum of Fine Arts Boston

František Slabý - A tó (The Pond), 1899

 

František Slabý - A tó (The Pond), 1899

Ludwig Sckell - A remete (The Hermit), 1912

 

Ludwig Sckell - A remete (The Hermit), 1912
olaj, vászon, 55 x 46 cm
Magángyűjtemény

Delphin Enjolras (1857-1945) - A kandalló (Le coin du feu)

 

Delphin Enjolras (1857-1945) - A kandalló (Le coin du feu)

Kawanabe Kyōsai - Szarvasok és majmok (Deer and Monkeys), 1887 körül

 

Kawanabe Kyōsai - Szarvasok és majmok (Deer and Monkeys), 1887 körül
36.2 x 26.7 cm
Metropolitan Művészeti Múzeum

Suzuki Kiitsu - Szarvas (Deer), 19. század

 

Suzuki Kiitsu - Szarvas (Deer), 19. század
tekercskép, 123.2 x 33.8 cm
Metropolitan Művészeti Múzeum 

Constant Puyo - Napfény és árnyék (Sunlight and Shadow), 1898

 

Constant Puyo - Napfény és árnyék (Sunlight and Shadow), 1898

Henriëtte Ronner-Knip - A Zongoralecke (The Piano Lesson), 1897

 

Henriëtte Ronner-Knip - A Zongoralecke (The Piano Lesson), 1897
olaj, panel, 33 x 44 cm
Teylers Múzeum

Carlo Dalgas - Bárányok a dombon Skarridsø közelében (Sheep on a hill near Skarridsø) 1845

Carlo Dalgas - Bárányok a dombon Skarridsø közelében (Sheep on a hill near Skarridsø) 1845 
olaj, vászon, 70,2 x 100,2 cm
Hirschsprung Gyűjtemény, Dánia

Ohara Koson - Kakukk az esőben (Cuckoo in the rain), 1900-10

 

Ohara Koson - Kakukk az esőben (Cuckoo in the rain), 1900-10

Gerard Bilders - Tehenek a tónál (Cows at a Pond), 19. század

 

 Gerard Bilders - Tehenek a tónál (Cows at a Pond), 19. század
olaj, panel, 27,5 x 45,3 cm
Rijksmuseum

Claude Monet - Napnyugta Pourville-nél, nyílt tenger (Coucher de soleil à Pourville, pleine mer), 1882

Claude Monet - Napnyugta Pourville-nél, nyílt tenger (Coucher de soleil à Pourville, pleine mer), 1882
olaj, vászon, 54x73,5 cm
Magángyűjtemény

Constant Puyo - Nyár (Summer), 1906

 

Constant Puyo - Nyár (Summer), 1906

Arthur Rackham - Undine a vízbe néz, 1913

Arthur Rackham - Undine a vízbe néz (Undine gazing into the Water), 1913

Tündérmesék sok országból. Katharine Pyle illusztrációival (Fairy Tales from Many Lands Illustrations by Katharine Pyle), 1911

 

Tündérmesék sok országból. Katharine Pyle illusztrációival (Fairy Tales from Many Lands Illustrations by Katharine Pyle), 1911

Élt egyszer egy király, akinek három fia volt, és egy aranyalmafája, melyen semmi más nem termett csak aranyalmák. A fát annyira szerette mintha csak a lánya lett volna. A király sohasem ehetett a gyümölcsből, mert amint az almák megértek, az éjszaka folyamán el is tűntek még úgy is ha őrt állítottak a kertbe, hogy senki se juthasson be. 

Egyszer a legidősebb herceg meglátogatta a királyt és felajánlotta, hogy vigyáz a fára éjszaka "Megígérem hogy semmilyen élőlénynek nem engedem megközelíteni a fát, még egy verébnek sem" A király beleegyezett, és a herceg aznap éjjel kardjával kiment a kertbe őrizni a fát. Épphogy besötétedett, mikor hirtelen szárnyak suhogását hallotta a levegőben, mely hang annyira elálmosította, hogy szemhéjai ólomnehezekké váltak és mély álomba zuhant. Mire felébredt, minden alma eltűnt a fáról. A palotába visszatérve mikor elmondta a királynak hogy egész este aludt, az haragja gerjedt, de a második fiú azt mondta "Édesapám, legközelebb engedd, hogy én töltsem az éjszakát a fa mellett és megígérem hogy jobb leszek testvéremnél és le sem hunyom a szemem egész éjjel". A király beleegyezett, így a második fiú is kiment kardjával éjszaka a kertbe virrasztani ahogy testvére előző nap. Amint besötétedett ő is ugyanúgy hallotta a szárnyakat és mély álomba merült. Reggelre egy alma sem maradt a fán. Ezek után a harmadik herceg következett, de ő nagyon bölcs volt. Végighallgatta testvéreit, hogyan álmosodtak el miután meghallották a szárnysuhogást, ezért mielőtt a kertbe ment betömte fülét pamuttal, hogy semmit sem halljon. Ahogy este lett, a szárnysuhogás újból hallatszott és egyre közeledett a herceghez, aki nem hallott az egészből semmit. Ezután egy fény jelent meg az égen, és hét páva szállt le a kertbe. Annyira ragyogtak, hogy minden szinte nappali fénybe borult. Hat páva a fa ágain telepedett meg, de a hetedik egy olyan gyönyörű hercegnővé változott, melyet a herceg soha életében nem látott. Haja aranyfelhő, szeme kék mint az ég, és tetőtől talpig aranyruhába volt öltözve. Elkezdte összegyűjteni a gyümölcsöket, melyeket a többiek leráztak neki, eközben a herceg nem tudott szóhoz jutni szépsége látványától. Kivette füléből az anyagot, odasétált a hercegnőhöz megkérdezvén ki ő. Először megijedt tőle, majd elkezdtek beszélgetni és a herceg megtudta, hogy az arany szépség és a hat páva egy távoli ország királyának lányai és hét hegyen és tengeren át repültek idáig az aranyalmák szeretete miatt. Egy palotában élnek, melyet az apjuk épített nekik és esténként pávává változva elrepülnek ahová kedvük tartja. Ezután visszaváltozott hattyúvá,  és elrepült, de hagyott három aranyalmát a hercegnek.