 |
| John William Waterhouse - A sellő, 1900. |
A sellők hagyományosan szirének voltak, akik a halálukba csalták a tengerészeket elbájoló dalukkal. Emellett tragikus alakok is voltak, ugyanis vágytak az emberek világába, de ott nem tudtak élni, és az emberek pedig nem létezhettek a vízi birodalmukban, így minden kapcsolat kudarcra ítélt volt köztük. Waterhouse festményén nincsenek tengerészek, így csábító szirén helyett inkább magányos figurát láthatunk, halfarokkal. A felidézett atmoszféra enyhén melankolikus, ahogy a sellő egyedül ül egy elszigetelt öbölben, álmodozva fésüli hosszú haját, ajkai részben nyitva vannak dal közben. Mellette egy kagyló van gyöngyökkel tele, melyeket legendák szerint halott tengerészek könnyéből formáztak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése