Avalókitésvara bódhiszattva szobrok

 

Kuan Yin, Kína, 17. század
porcelán elefántcsont mázzal, 41,3 cm
The Metropolitan Museum of Art

Kuan Yin (szanszkritül Avalokiteshvara), a végtelen együttérzés bódhiszattvája az egyik legtöbbször ábrázolt buddhista alakok közé tartozik a kínai művészetben. Úgy gondolták képes megáldani minden szenvedőt a halandók világában. Habár Indiában eredetileg androgün vagy férfi alakban nyilvánult meg, Kínában a női ábrázolásmódok elterjedtebbek voltak, de lényegében ő se nem nő, se nem férfi, mert meghaladta a fizikai világ olyan kategóriáit mint forma vagy nemi identitások. Számos néven és formában jelenik meg a különböző keleti kultúrákban.

Egy buddhista legenda szerint mielőtt elérte a megvilágosodást meghallotta a világban szenvedő érző lények hangját és ez annyira megérintette, hogy fogadalmat tett: nem nyugszik addig míg minden lény meg nem szabadul a szamszárából (az anyagi világ, létforgatag, születés és halál körforgása) és segíti őket a nehézségek idején. Minden igyekezete ellenére látta hogy még mennyi boldogtalan lényt kell megmenteni és elkedvetlenedett. Miután nem tudott ennyi szükségletet kielégíteni feje tizenegy darabra szakadt. Amitábha Buddha ezt látván tizenegy fejet adott neki, melyekkel hallhatja a szenvedők kiáltását. Mikor meghallotta és megértette őket, Kuan Yin megpróbált elérni mindenkit akinek segítségre volt szüksége, de karjai darabokra törtek. Amitábha ismét segített neki és ezer kart kapott tőle, melyekkel még több érző lénynek nyújthatott vigaszt. Így jött létre Avalókitésvara ezerkarú megnyilvánulási formája. 1. 2. 

Bár Avalókitésvara elsősorban az együttérzés és könyörületesség minőségeihez kötődik, de mint minden bódhiszattva, a bölcsességet is szimbolizálja. A mahájána buddhizmus legismertebb iratainak egyikében, a Szív Szútrában az ürességről ad tanítást Sáriputrának. Tára születésének története is hozzá kapcsolódik. Egyszer Avalókitésvara a világ végtelen szenvedését látva annyi könnyet hullatott, hogy abból tó formálódott, a tóban egy lótuszvirág nőtt. A virág kinyílt és Tára, az első női és egyszerre a legkedveltebb istenség a buddhizmusban, megszületett. Tárának 21 megnyilvánulási formája létezik egy indiai szöveg szerint mely a 12. században került Tibetbe, miután az istennő kultusza 1042-ben érkezett meg az országba. Tárá több színben jelenik meg, legismertebb formái a Zöld és a Fehér Tára. Egy történet szerint Avalókitésvara bal szemének könnyéből született Fehér Tára, jobb szemének könnyéből Zöld Tára, de néhány kutató szerint Tara az indiai Durga istennőtől eredeztethető. 1. 2. 3. 

Avalókitésvara vízi hold formában (Avalokiteshvara in Water Moon Form (Shuiyue Guanyin), Kína, 11. század
fa (fűz) pigmentnyomokkal, többszörös fatömb konstrukció
118.1 x 95.3 x 71.1 cm
The Metropolitan Museum of Art

A 10. század utáni Avalókitésvara egyik legkiemelkedőbb ábrázolásán a bódhiszattvát ülve, jobb térdét felhúzva, bal lábát maga előtt keresztezve láthatjuk. A póz a Vízi Hold formát reprezentálja, mely az istenség egyik megnyilvánulása a személyes paradicsomában vagy a Tiszta Földön. A Potalaka-hegyként is ismert Avalókitésvara Tiszta Földje eredetileg egy szigeten volt megtalálható valahol India déli részén. A Ming dinasztiáig (1368-1644) ezt a mitikus paradicsomot a keleti part menti Zhejiang tartomány egyik szigetén található Putuo-heggyel azonosították, mely fontos zarándokhellyé is vált. via