Warwick Goble brit illusztrátor és író, aki a gyermekirodalom és folklór világában alkotott. Habár nem volt olyan közismert mint Arthur Rackham vagy Edmund Dulac, Goble mégis az „Illusztráció Aranykora”, - az 1880-tól 1930-ig tartó időszakban virágzó művészeti irányzat - egyik legkiemelkedőbb alkotói közé tartozott. Munkáit gyakran az orientalista művészeti mozgalommal hozzák összefüggésbe, gyakran kérték fel keleti témájú könyvek illusztrálására.
 |
| Zöld fűzfa és más japán tündérmesék, 1910 |
1862. november 22-én, London egyik az időtájt kifejezetten szegény környékén Dalston-ban született és nőtt fel. Kreatív tehetsége már korai éveiben megmutatkozott, mely előre jelezte kiváló művészi jövőjét. A Goble család szerény körülmények között élt, ám apja észlelte fia tehetségét és bátorította hogy vegye komolyan rajzolás iránti szenvedélyét és gyakoroljon. Megfogadván apja tanácsát, Goble képességei tovább csiszolódtak és a fiúban mélységes szeretet alakult ki a művészet iránt; leginkább az illusztráció és mesemondás világa érdekelte.
Először a City of London School, majd a Westminster School of Arts növendéke volt. Tanulmányai befejezése után egy kromolitográfiára (színes litográfia) specializálódott nyomdász cégnél dolgozott és különféle magazinok megbízásából (többek között a Westminster Gazette és Pall Mall Gazette) készített illusztrációkat a következő évtizedekben. A nyomdászok legújabb fejlesztései lehetőséget adtak az akvarell rajzok aprólékos részletességgel kidolgozott és élethű színekkel ábrázolt kiadására.
Az 1880-as években elkezdte szakmai karrierjét magazin és könyvillusztrátorként. Érzéke a részletgazdag ábrázoláshoz, az aprólékos kivitelezés, a fantasztikus világok és karakterek realisztikus megteremtésének képessége elősegítette közkedvelt és keresett művésszé válását. Illusztrációi ebben az időszakban főleg monokrómok voltak, melyeket az új 20. századi technológiával, a féltónus nyomtatással reprodukálták, melyben pontok mintázataiból áll a kép. Ám igazi szenvedélyét a színekben találta meg. Érzékenységet fejlesztett ki az árnyalatok és tónushatások iránt, mely stílusa jellegzetességévé vált.
 |
| "A királylány nagyon megörült amikor ismét megpillantotta a kis játékszerét, felkapta és elszaladt vele." Tündérkönyv, 1913 |
Goble művészi képességei egyre inkább kivirágoztak, gyorsan elismerésre tett szert rendkívüli tehetségének és stílusának köszönhetően. Illusztrációi a varázslat és csoda érzéseit keltik. A világ számos tájának művészeti irányzata és kultúrája inspirálta: többek között a japán metszetek, indiai művészet és a preraffaelita mozgalom jellegzetességei. Goble e sokféle hatás egyesítésével egyedi vizuális nyelvet hozott létre, mely elbűvölte a műkedvelőket és megkülönböztette stílusát kortársaitól.
Az igazi áttörés 1892-ben történt, amikor egy skót művésszel, H. R. Millarral együtt illusztrálták a „Grimm Testvérek Tündérmeséi” könyvet. A kiadványban érzékelhető Goble kiemelkedő tehetsége. E közös munka széleskörű elismertséget szerzett neki, megalapozva reputációját kora egyik legjobb illusztrátoraként. Rajzai bonyolultsága és szépsége a mesék mély megértésével társulva elbűvölte az olvasók minden korosztályát. Ismertetőjegyévé vált képessége, mellyel olvasóit mágikus tájképekkel, mitológiai lényekkel és földöntúli szépséggel gazdag világokba tudta repíteni. Népszerűsége még tovább erősödött miután 1893-ban akvarelljeiből kiállítást rendezett a Royal Academy, majd megalkotta következő fontosabb munkáját, amikor H.G. Wells mára már klasszikusnak számító sci-fi művéhez, a Világok Harcához készített elsőként illusztrációkat, mely 1897. januártól decemberig több részletben jelent meg a Pearson's és Cosmopolitan magazinokban.
 |
| Világok harca, 1897 |
Habár Goble számos könyvhöz rajzolt a következő években, 1909 után több munkát kapott, ahogy a színes, egész oldalas illusztrációk iránti kereslet növekedett. A keleti motívumok és jelenetek által inspirálódott művész gyakran kapott olyan felkérést, melynek tematikája orientalista hangulatú volt. Goble-ra nem csak vizuálisan hatott a keleti művészet, hanem technikailag is, ugyanis a japán művészeti technikákat saját alkotásai létrehozásában gyakran alkalmazta. Emellett valószínűleg merített inspirációt Edmund Dulac, egy másik népszerű illusztrátor japán tematikájú alkotásaiból is.
Goble gyönyörű akvarell rajzai nagyon jól harmonizáltak a korai 20. század új könyveivel, ezáltal egyre több megbízást kapott. Az Edward-korban számos színes mesekönyvet és utazási könyveket illusztrált. A vezető kiadók (Macmillan, Chatto, Black) szerződést kötöttek vele, mely munkakapcsolat hosszútávúnak bizonyult: a következő 30 évben együtt dolgoztak a művésszel. Az olyan könyveknek köszönhetően mint a Rip Van Winkle (1907) és az Ezeregyéjszaka (1907) a színes illusztrációkat tartalmazó könyvek hihetetlenül népszerűvé váltak, és ez az igény folyamatosan növekedett. A korszakban elterjedt szokás volt az ősztől kezdődő ünnepi időszakban díszes és gyönyörűen illusztrált ajándékkönyveket ajándékozni egymásnak. Goble 1909 és 1913 között több művet hozott létre mint korábban egész művészeti pályája során.
1909-ben a MacMillian kiadónak a Vízi babák és A zöld fűzfa és más japán tündérmesék című könyvekhez készített rajzokat, melyek a korszak legrészletesebben illusztrált kötetei közé tartoztak. Habár Edmund Dulac hatása még érzékelhető ezeken a munkákon, az tisztán látható, hogy Goble elkezdett rátalálni saját stílusára ezen a ponton.
 |
| Urashima. Zöld fűzfa és más japán mesék, 1910 |
A művész illusztrációira jellemzőek a vibráló színek, az álomszerű atmoszféra, a romantikus stílus, a kidolgozott minták és az aprólékos figyelem a kulturális részletekre. Munkája nem csak a szemnek kedves, hanem egyszerre tiszteletben tartja a mesék hagyományait és szimbolizmusát. Goble számos projekten dolgozott illusztrátori pályája során, klasszikus tündérmesék és különféle kultúrák folklór történetei széles spektrumát illusztrálva. Készített rajzokat a „Tündérköltészet könyve (1920), és a Geoffrey Chaucer összes költeményéhez (1912). 1911-ben megjelent a Pentamerone mesék és 1913-ban a Tündérkönyv 32 egyedi színes oldalnyi illusztrációval. A Pentamerone mesék egyike volt azoknak a munkáinak melyek megerősítették reputációját ázsiai mesekönyvek közkedvelt illusztrátoraként. A Bengál népmesék (1912), Indiai mítoszok és legendák (1913), és a Legjobb Indiai Mesék (1916) hasonló kategóriába estek.
Az I. Világháború idején egy rajzolóirodában dolgozott ahol egy ponton munkáját szüneteltette hogy önkéntesként segíthessen a Vöröskeresztnek Franciaországban. A háború után folytatta a munkát, készített illusztrációkat a Ciszterciek Yorkshire-ban 1919-ben és a Tündérköltészet könyve művekhez a következő évben. Elvállalt alkalmi munkákat a New York Macmillian-nek és néhány leghíresebb illusztrációit alkotta meg Robert Louis Stevenson - Kincses sziget (1923) című történethez. Nyugdíj előtti legutolsó közreműködései Washington Irving: Alhambra meséi (1926) és Elinor Whitney: Lápi Tod (1928).
 |
| "A vadállatok azonnal három kisbáránnyá változtak át” Tündérkönyv, 1913. |
Illusztrációin kívül Goble olykor saját történeteket is írt. Míg meséi nem értek el olyan szintű sikereket míg képei, mégis általuk megmutatkozott mesemondó tehetsége. Habár írói vállalkozásai nem voltak olyan termékenyek mint illusztrátor karrierje, e művek mégis betekintést nyújtanak Goble sokrétű elméjébe. Képei a mai napig hatást gyakorolnak az olvasókra és inspirálják a kortárs művészeket. Képessége, mellyel ábrázolni tudta a mágikus világok esszenciáját, a mitikus lényeket és az időtlen mesék hangulatát, maradandó hatást hagyott a műfajban. Művészetén keresztül olvasók generációi csodálhattak meg olyan mesevilágokat, ahol az álmok és képzelet összefonódik, elősegítve egy életre szóló szeretetet a mesélés és művészet iránt.
Alkotásai a klasszikusoknak számítanak, melyeken érzékelhetjük eredeti, jellegzetes színhasználatát és akvarell technikáját. Bűbájos tündérjelenetei és a Kelet fenséges tájait ábrázoló képei a legkedveltebb munkái közé tartoznak. A hat hattyú című meséhez készült illusztrációkhoz hasonló művei demonstrálják az olyan gazdag színek iránti szeretetét mint a kék vagy magenta, olyan romantikus képeket létrehozva, melyek a mai napig emlékezetesek. A világmitológia szintén egy fontos eleme volt Goble témaválasztásának: vízi istennőket és mitikus lényeket ábrázoló nem evilági jelenetei megerősítették hírnevét és elismertségét.
,%201912.%20She%20got%20out%20of%20the%20water%20what%20a%20change%20was%20seen%20in%20her.jpg) |
| "Kiszállt a vízből és micsoda változás volt látható rajta..." Bengál népmesék, 1912 |
Goble a késői 1930-as években nyugdíjba ment és végre egy jól felszerelt lakásban, szép környezetben élhetett Anglia Surrey megyéjében. Nem házasodott meg és gyermekei sem születtek; talán munkásosztálybeli származása miatt megelégedett a szerény, nyugodt és kényelmes élettel. Többet nem igazán lehet tudni körülményeiről sem személyiségéről: nem maradt fent személyes dokumentum élete időszakából és a kor irodalmi műveiben sem jelenik meg szereplőként. Élete és karrierje 1943. január 22-én ért véget 80 éves korában. Ám művészi munkássága örök: rajongói világszerte szeretik és megbecsülik. Warwick Goble illusztrációi továbbra is szépítik a gyermekkönyvek és gyűjtemények oldalait. Alkotásai nem csak szórakoztattak hanem edukáltak is, vizuális betekintést nyújtva a kulturális történetek, legendák gazdag és színes világába.
Goble gyönyörű és romantikus munkássága klasszikus magasságokba emelkedett a maga korában. Illusztrációi továbbra is megjelennek a művészpiacon, ahol elég magas árakat kérnek érte. Könyveit nagyra értékelik a gyűjtők az élénk színekért, a hangulatos atmoszféráért és dekoratív intenzitásért. Habár főleg a 20. században alkotott, mégis egy kicsi de fontos hatást gyakorolt a viktoriánus illusztráció világára is.
Fontosabb munkái:
science fiction novellájához készített illusztrációk. A történet szerint a Földet
a Marsról érkezett űrlények szállnak meg, az író még a földönkívüliek
vizuális részletes jellemzésével is színesíti művét.
Tales) (1910): Japán tündérmesék gyűjteménye Goble illusztrációival, melyek
a japán kultúra szépségét és eleganciáját fejezik ki.
a világ minden tájáról. A könyvben megcsodálható a művész itt már kialakult egyedi
stílusa és vibráló illusztrációi.
és W.B. Yeats.
 |
| Szitá megtalálja Ráma-t a lótuszvirágok között. Indiai mítoszok és legendák, 1913 |
 |
| „Nautilus hajómban a vízen lebegek" Tündérköltészet könyve, 1920 |
 |
| Tündérköltészet könyve, 1920 |
.jpg) |
| Zöld fűzfa és más japán mesék, 1910 |
 |
| Az ogre menyasszonya, 1911 Pentamerone mesék |
 |
| Zenobia, Palmyria királynője Geoffrey Chaucer összes költeménye, 1912 |
 |
| Szépség és a szörnyeteg Tündérkönyv, 1913 |
 |
| Marziella a tengerparton, 1911 Pentamerone mesék |
 |
| Tündérkönyv, 1913 |
 |
| Grannonia és a Róka, 1911 Pentamerone mesék |
Ismét csodálatos írás! 😘😊
VálaszTörlésKöszönöm, ez nagyon kedves. :)
Törlés