 |
| Félix Resurrección Hidalgo (1855–1913) - Nő holdfényben (A lady in the moonlight) olaj, vászon, 91.44 x 47.62 cm |
E gyönyörű, arisztokratikus, mégis visszafogott portré, viszonylag egyszerű kompozíciójával bemutatja miért volt Hidalgo generációjának egyik legjobb portréfestője.
Maria Yrittia, a modell, enyhén ívelt háttal, kifelé tekint a festményből arcán egyfajta jellegzetes spanyol melankóliával. Hidalgo nem elégedett meg azzal, hogy témájának csupán külső formáját mutassa be, ehelyett egy finom és nagyszerű karaktertanulmányt hozott létre. Megjegyzendő, hogy Maria Yrittia több mint harminc éven át volt állandó modellje. A hosszú ruha geometrikus sziluettjét , legyezőszerű ujját, felsőrészét és a modell fejét a 19. században divatos orientalista esztétikára emlékeztető fátyol díszíti. Mikor a késői 19. századi és századforduló divat eleganciájára gondolunk, gyakran egy Monet, Degas, vagy Renoir festmény juthat eszünkbe, a modell fátyla mégis összetéveszthetetlenül spanyol, akárcsak Sorolla fényes és mégis komor palettájának hölgyei gyöngyszerű lágyságig és gazdag részletességig finomítva.
Hidalgo portréjaira a lágy vonalak és ugyanolyan, a tárgyra eső lágy fények a jellemzők, mely e művön is megjelenik. A sötét háttér nem látszik teljesen valóságosnak: a háttér másodlagos amíg a szemlélő a hölgy arcának szépségére figyel. A modell arcának finom sápadtsága csaknem ragyog a gyenge esti fényben. A holdfény ideális téma egy költői, elégikus, melankolikus és szinte valószerűtlen képhez. Az alakra szemből, de nem túl élesen megvilágított. Bőre fehérsége ragyog, a ruha csipkés részleteit lágyan és elmosódottan festették meg...a modellt titokzatos aurába burkolva: ábrándozó, öntudatától szabadnak tűnik. Létezik az erdőknek, titkos öblöknek és más árkádiai jeleneteknek egyfajta romantikus varázsa, ahol ehhez hasonló ködös, magányos nőalakokat lehet megpillantani.
José Rizal is kedvelte a festő munkásságát, melyet e szavakkal dicsért egy madridi kávézó bankettjén: "... Hidalgo festményén a legtisztább érzelem lüktet, a melankólia idealizált kifejezésmódja.... Hidalgo csupa fény, szín és harmónia, érzés, tisztaság, mint a Fülöp-szigetek nyugodt, holdfényes éjszakákon, derűs napjain elmélkedésre csábítva."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése